Az Elnök üzenete (2010)
Kedves ICOH Kollégák!
A különféle útmutatók, melyeket ICOH tevékenységeink alapján állítottunk össze fontos referenciaként szolgálnak a munka közben fellépő egészségi és biztonsági kockázat megállapítására és ennek ellenőrzésére. A referenciák az ICOH tudományos bizottságainak, illetve nemzetközi különítmények eredményei alapján készültek, ICOH tagok – mint kulcs szakértők – bevonásával. Mindannyian tudjuk, hogy javítanunk kell az ehhez kapcsolódó munkánkon. Az idén szervezett tudományos Bizottsági üléseken örömmel tapasztaltam, hogy konkrét terveik vannak hasznos útmutatók készítésére. Az ICOH Feladat és Munkaügyi csoportjai szintén tervezik, hogy hasonló, gyakorlat-orientált útmutatókat készítsenek.
Úgy tűnik, hogy ezeket az útmutatókat rendszerszerűen, szervezeti szinten lenne érdemes elkészíteni. Előfordul, hogy azt szokták mondani, hogy ennek az elkészítése az ehhez szükséges dokumentumok hosszadalmas értékelése miatt lassú folyamat. Egyértelmű annak szükségessége, hogy ezek időben, ütemezetten készüljenek el. Ennek megfelelően arra van szükség, hogy az eddigi gyakorlatunkon változtassunk, részben egyik oldalról a széleskörű kockázat becsléssel, másik oldalról pedig kapcsolatrendszerek kiépítésével a saját területünkön más szereplők bevonásával.
Célok a széleskörű kockázatbecslésben
A Tudományos Bizottságok tárgyalásain és megbeszélésein, - melyeken részt vettem ebben az évben, különösen az elmúlt félévben - mindig szó esett arról, hogy hogyan lehetne útmutatókkal előmozdítani a széleskörű kockázat becslést. Találkoztam azokkal a Tudományos Bizottságokkal, amelyek a műszakokban történő munka, a munkaidő, a kis vállalatok, a nem hivatalos szektor, a mezőgazdasági egészségügy és a foglalkozás egészségügy fejlesztésével foglalkoznak. E témában hasonló megbeszéléseket folytattam olyan Tudományos Bizottságokkal is, amelyek veszélyes, nagy kockázatú munkákkal foglalkoznak. A munkások, akiket ezek a Tudományos Bizottságok vizsgáltak, többszörös kockázatnak vannak kitéve, ezen esetekben egyértelműen szükség van széleskörű kockázat becslésre. A széleskörű kockázat becsléseknek ahhoz kellene vezetniük, hogy a munkahelyek tudják, hogy mely jelentős kockázat mérését végezzék elsősorban a többszörös kockázatok között. Azonban munkahelyi szinten, ahol a döntéseket az elsődleges mérésekről menedzserek és dolgozók hozzák, gyakran nem rendelkeznek követhető szabályzatokkal atekintetben, hogy felmérjék a kiemelkedő kockázatokat és felismerjék a megvalósítható ellenintézkedéseket. Azt is észrevettük, hogy ezeknek a szabályzatoknak alkalmazkodniuk kell a helyi viszonyokhoz, különösen a kis vállaltoknál, a nem szokványos foglalkoztatásoknál, és a mezőgazdasági területeken. Eleget téve ennek, a munkahelyi szabályzatok és az ehhez szükséges segédeszközök fejlesztése megtörtént a Tudományos Bizottságok által, segítvén ezzel az emberek munkáját, hogy a megvalósítható javításokat keresztül vihessék és ezáltal csökkenthessék az elsődleges kockázatokat. A találkozókon, amelyeken mostanában részt vettem, a Tudományos Bizottságoknak egyöntetűen az volt a terve, hogy konkrét útmutatókkal álljanak elő a széleskörű kockázatok becslésére.
Tanácsos kidolgozni útmutatókat a széleskörű kockázat becslésben és ellenőrizni ezeket gyakorlatias módszerekkel. Az útmutatónak arra kellene összpontosítania, hogy jól használható legyen a munkahelyeken pl. munkehelyen belüli csoportos alkalmazással. Olyan útmutatókkal kell előállnunk, amelyek leírják, hogy honnan lehet tudni, hogy melyek a jelentős kockázatok, hogy hogyan lehet rangsorolni a kockázatokat és hogy milyen ellenintézkedések szükségesek, biztosítva őket a foglalkozás egészségügy támogatásáról és biztonsági szakértők bevonásáról, ha ez szükséges.
Kapcsolatrendszerek kiépítése a hatékonyságért
Reményteljes, hogy a Tudományos Bizottságaink fejlesztési műveletei az útmutatók kialakításában és az ezekhez kapcsolódó eszközeikben általában interaktívak, minthogy bevonnak partner szervezeteket és más jelentős tudományos csoportokat is az együttműködésbe. Ezekkel a partnerekkel teljeskörű együttműködés kellene az útmutatók fejlesztéséhez és gyakorlati használatuk felméréséhez. Ilyen jellegű együttműködő kutatócsoportokat láttam ebben az évben a kis vállalatok témakörben, nemzetközi szervezeteket, olyanokat, mint a Working Time Society (Munkaidő Társaság), és a International Association on Agricultural Medicine and Rural Health (Nemzetközi mezőgazdasági és vidéki egészségügy szervezete), nemzetközi hálózatok partnerei, úgymint az ILO és a WHO alkalmazottak és munkások szervezetei. Ezeknek a szervezeteknek a kockázat becslésbeni tapasztalata és ellenőrzése, valamint a mi Tudományos Bizottságainké különösen értékes lehet az útmutatók kialakításának fejlesztésében különféle
helyzetekben. Magam is megerősíthetem saját tapasztalataim alapján ezen együttműködések nagyfokú hasznát az oktató eszközök fejlesztésében, valamint annak azonosításában, hogy milyen kivitelezhető javításokat lehet tenni a kisipari munkahelyek esetében. Ezek az ezközök mostmár használatban vannak kis vállalatoknál és a mezőgazdaságban különböző régiókban. A műveletek, amelyek a legszükségesebb fejlesztenivalókra irányulnak, a helyi, jól működő gyakorlatokon alapulnak, ezen műveletek hatékonynak tűnnek a menedzserek, munkások, gazdák útmutatásában és képzésében. A kapcsolatok kialakítása szakértő csoportokkal különféle területeken, ipari egyesületekkel, munkások szervezeteivel, gazdák egyesületeivel és nemzetközi szervezetekkel nagymértékben vezetett ahhoz, hogy megvalósítható útmutatókat és ennek kivitelezéséhez gyakorlatias eszközöket fejlesszenek ki. A partnerkapcsolat az IEA-val (Nemzetközi Ergonómiai Szervezet) kulcsfontosságú volt egy az ICOH és IEA által közösen kifejlesztett útmutató dokumentum létrejöttében, mely az ergonómia alkalmazását szolgálja a foglalkozás egészségügyi gyakorlatban az iparilag fejlődő országokban. A cél az volt, hogy rendelkezésre álljon egy útmutató, mely tartalmazza a széleskörű ergonómiai kockázat becslést és ennek ellenőrzését különféle helyi szituációkban. Mindkét szervezet elbírálta ezt az útmutatót, melynek kiadása a közeljövőben várható. Jelentősen fejlődtek a különféle területek tapasztalatai az útmutatók és az ehhez szükséges eszközök alkalmazásában, mely ezeknek a partnerkapcsolatoknak köszönhető, ezek a jövőbeni munkánkban is nagy haszonnal fognak szolgálni.
A jól működő gyakorlat értéke szakmai területünkön
A legtöbb útmutató kifejlesztése azért történt, hogy javítsák a foglalkozás egészségügyi kockázat becslést, valamint ennek ellenőrzését, az érdeklődés középpontjában áll, hogy ezek kifejlesztése a jól működő munkahelyi gyakorlatok tanulmányozásán és közlésén alapul. Ezen jól működő gyakorlatokat a foglalkozási biztonság és egészség menedzsment rendszerek, vagy a széleskörű kockázat menedzsment részeként említik, ezen a ponton hasznos összekötni az útmutatók kialakítását az újonnan fejlődő eljárásmódokkal. Újabban a European Agency for Safety and Health at Work (Európai Képviselet a Biztonságért és az Egészségért a Munkában) elindította egy adatbázis kialakítását, mely a kockázat becslés eszközeinek tárházát tartalmazza. Az adatbázis jó betekintést nyújt gyakorlati, gyakorlat-orientált kockázat becslési eljárások és ezek végrehajtásához szükséges eszközök közé. Az ehhez hasonló adatbázisok és a fejlődő, jól működő gyakorlatok adatbázisai fontos kulcsmomentumok a kapcsolódó munkánkban, a széleskörű kockázat becslési és ellenőrzési útmutatók fejlesztésében. Sok útmutató dokumentum és eszköz áll rendelkezésünkre, a feladatunk tehát az lesz, hogy konkrét útmutatókat készítsünk, hogy meg lehessen állapítani, hogy melyek a megvalósítható eljárások a különböző területeken és, hogy hogy lehet elérni egy jól működő gyakorlat kialakítását, különösen a kisipari munkahelyeken.
2009 egy termékeny év volt számunkra az ICOH-ban. Folytassuk munkánk erősítését és javítását, hogy megvalósítható útmutatókat alakítsunk ki, melyek jól használhatók a szakmai területünkön.
Kazutaka Kogi
az ICOH elnöke
2010